2011. szeptember 13., kedd

Zalán Tibor: A havon

A hó nem a halál A hó csak félbe maradt élet

Vagy befejezett múlt Ahogy a domboldalon lépek

vércsöpp vöröslik fel lábamnál de arcomon

érzem sós-édes melegét Mintha lidércláng vagy kísértet

Közelebb hajolok hozzá s magamhoz hajlok közel

megrezzen a vércsepp és szirma forróságot lehel

száraz ajkaimra érzem valami most a hóból

a ködből a télből hirtelen őrült nyárba visz át

Nem tudom ki küldte s nekem küldte-e a pipacsát

Nem tépem le számmal úgy hajolok hozzá remegve

mint aki megint él s kinek lenne még ehhez kedve

1 megjegyzés:

márta írta...

Boldog, békés Karácsonyt! :)